HTML

Ellak

Friss topikok

Címkék

13. rész - Spárga, májusfa, internet, Antwerpen

2012.05.18. 10:59 Ellak

spargel-mit-schinken.jpgOtt hagytam abba, hogy sörpuccs. Az egri különítmény hazaindult május 1-jén, én pedig otthon maradtam délelőtt és nyalogattam a sebeimet. De a szép idő csak nem hagyott a lakásban punnyadni, így gondoltam bicajozok egyet. Hogy legyen valami értelme is a biciklizésnek, gondoltam elmegyek egy közeli étterembe, spárgát enni. A főnököm ajánlotta ezt a 25km-re lévő spárgatermő vidék kis éttermét, hogy ott kóstoljam meg a spárgát, ha finomat akarok enni. Ezen a területen nagyon népszerű a spárga, épp most indult be a szezonja, ami kitart egészen június végéig. Én nem vagyok egy nagy spárga evő, csak onnan tudtam hogy van spárga, hogy anyának van egy spárga főző edénye, ami olyan mint egy rendes fazék, csak kétszer akkor magas, hogy a hosszú szárú spárga elférjen benne, és segítség képpen spárga van az oldalára festve. De Itt mindenki rá van kattanva a spárgára, a városban és a főutak mellett is több helyen bódékból árulják a friss spárgát, csak mint nálunk nyáron a dinnyét, és minden kisbolt és zöldséges tele van vele. Az elkészítését nem viszik túlzásba, megfőzik a már fent említett hosszú fazékban, és sonkával, és majonéz szerű holland szósszal eszik ha kell, ha nem. Így hát felpattantam a bicajra, és irány.

 

 

04.jpgLáss csodát, május elsején májusfát állítottak a helyiek a főtér közepén. De nem ám úgy mint otthon.. A májusfa nem nyárfa, hanem fenyő. És nem kicsi, hanem baromi nagy. A fa törzsét lecsupaszítják, a törzsről majdnem minden ágat levágnak, csak maximum a fa legtetején marad pár gally. Így kapnak egy 15-20 méteres fenyőtörzset, zöld koszorút, zászlót, és jobb helyeken kis szakmákat, foglalkozásokat ábrázoló színes táblákat raknak. De mivel a fa nem kicsi, ezért elég komoly létszámú brigád állítja a fát, tartó rudakkal, traktorral, láncfűrésszel felszerelkezve.. Amíg ők szenvednek, addigra a környék apraja-nagyja összegyűlik, a sörsátrak már állnak, szabadtűzön, serpenyőben sült a hús, hozzá a hagyma, mindez olyan illattal, hogy nem tudtam kihagyni. Nem akartam ma sört inni, de ehhez a kajához muszáj volt. De itt alap az 1 literes korsó, az úgynevezett Maß, kisebb kiszerelés a sörlapon sem volt. Gondoltam másnap is van, biciklivel is vagyok, elég lesz egy kis korsóval. Szóltam a csaposnak, hogy én csak egy 0,5L-es korsót, vagy a literes korsót csak félit töltse, de szabályosan csúnyán nézett rám az öreg, hogy ez a gyerek meg mit akar itt egy fél korsóval. Közben persze a rézfúvósok zenélnek, a helyiek közül nem kevesen a hagyományos bőrgatyában, kalapban rohangálnak. Hát meg kell hagyni, volt hangulata a májusfa állításnak. Miután 1-2-3 óra alatt felszenvedik a fát, taps, csinnadratta, és boldogan iszik mindenki a most felállított fa tövében. És ez a fa állítólag egész évben megmarad, és majd csak a következő évi faállítás előtt borítják le, hogy legyen helye az újnak. Miután ők felállították a fát, és én jóllaktam, tovább indultam a spárgás éttermem felé. Útközben még 4 falun keresztül vitt az utam, és mindegyikben szintén vagy épp akkor állították a fát, vagy már túl voltak rajta és csak hűsöltek. Épp a napokban láttam a helyi újságban, hogy az Ingolstadti sörfőzde (Nordbräu-nak hívják, és többek szerint vetekszik a söre az Erdingerrel vagy a Franziskanerrel) versenyt hirdetett a települések között, hogy ki állítja a legnagyobb, legszebb, stb fát. Nem vitték túlzásba a gondolkodást, mit is adjanak a díjazottaknak jutalomként, így az első helyezettcsapat díja, 200 liter, a másodiké 150 liter, a harmadiké 100 liter sör volt.

08.jpg

 

05.jpg

07.jpg

06.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fél 5 körül értem be a megcélzott településre, nem kell mondjam először a májusfát találtam meg, majd onnan útbaigazítottak a spárgás felé. Igaz nem rég ettem, de már jól esett volna kicsit leülni és mégis csak zöldségről van szó, így nem aggódtam. Hamar meg is pillantottam az éttermet, majd közelebb érve az ajtón lógó „KEDDEN ZÁRVA „táblát. No comment... így csak letámasztottam a bicajt, és csak a lépcsőn hűsöltem egy kicsit, majd spárgára csorgó nyállal kezdtem a hazatekerést. Azóta már kóstoltam a spárgát, igaz még nem ebben az étteremben, oda még később kell visszamennem. A spárga ízétől nem mentem a falnak, de egyébként nem rossz. Olyan kis szezonális zöldség íze van,ha épp van, akkor eszed, de ha nincs akkor simán elvagy nélküle. De még egy jó másfél hónapig kóstolhatom, hátha a végére rákapok teljesen.

 

DHL-Courier_270-jpg.ashx_.jpgÚj bekezdés, új gondolat, de a régi téma,internet. Majdnem lett. De nem.. Szerintem már ti is unjátok a sztorit, de én már az unáson túl vagyok, engem már szórakoztat. Kínomban. A szerződést megkötöttem április 20.-án, DHL-lel küldik a routert, és ha az megjött, időpontot egyeztet velem a szolgáltató által megbízott bekötő brigád, kijönnek, bekötnek és már megy is a net. Csakhogy.. Én május 3-án hazamentem, először Győrbe, majd Napkorra, és csak a következő hét szerdán, 9-én indultam vissza Ingolstadba. Érkezés rögtön a gyárba, este haza, és akkor láttam hogy május 3-án megjött a csomag egy levél kíséretében, hogy 10-én, csütörtökön, azaz másnap legyek szíves otthon lenni délelőtt, mert jönnek, kötnek. A baj csaj annyi, hogy másnap reggel 8-kor én már úton voltam a német présüzemes kollegákkal Antwerpen felé egy 2 napos gyárlátogatásra az egyik beszállítónkhoz, egy alumínium öntödébe. Szívás… Az időpontot buktam, gondoltam szombaton felveszem a routert, aztán egyeztetek új időpontot, és megint minden tuti. Szombat reggel mosolyogva mentem a péksütiért és a postára a DHL csomagért (érdekes, hogy itt a posta a kisboltban van, olyan mintha az otthoni CBA-ban egy kis pultnál lenne a posta), majd közölte a kolleganő, hogy mivel egy egész hétig nem jöttem a csomagért, ezért visszaküldték a feladónak!!!! Így ott voltam, mint április 20 környékén, csak eltelt majd 3 hét. Ezen a hétfőn azzal kezdtem a napot, hogy beszéltem a postával, a netes bagázzsal, és tegnap (május 17-én csütörtökön )újra visszajött a csomag a postára. Holnap reggel így már az ismert módon péksüti, posta,csomagfelvétel, majd egyeztetés a kötözőkkel és már csak várni kell a következő meglepetést.. :)

 

Tegnap egyébként ünnep volt, húsvét utáni negyvenedik nap, Jézus mennybemenetele és itt nem csak egyházi, hanem állami ünnep is, Isten tartsa meg jó szokásukat. Azaz nem dolgoztam! De nem csak jézus mennybemenetelét tartják ilyenkor, hanem ekkor van itt az apák napja is! Épp erről olvastunk a legutóbbi német órán is, hogy apuék ilyenkor úgy ünneplik magukat, hogy elmennek sörözni. Ki gondolta volna!! Annyit azért kiemelt a szöveg, hogy ilyenkor apuék színes ruhákba öltöznek, idétlen sapkát vesznek fel, néhol lovaskocsiznak, ott pedig ahol folyó van, ott pedig tutajoznak.. Ez gyakorlatilag annyi hogy ezeken a közlekedési eszközökön söröznek. Így nem is csodálkoztam, amikor láttam hogy a sörkertek ez alkalomból hosszított nyitva tartással készülnek az „ünnepre”. Ha már család, és apák napja, akkor még egy érdekesség. Anyák napja itt nem május első, hanem május második vasárnapja. Na ezt nem tudom miért. De családtagok ünnepe itt sem teljes, mert itt meg gyereknap nincs..

 

antwerp - brodo.jpgMég egy gyors bekezdés Antwerpenről, és az ottani alumínium beszállítónál tett látogatásról. Pontosabban Antwerpen mellett voltunk Duffel-ben. A település olyan, mint ahogy egy belga kisvárost elképzel az ember. A házak kicsik, de a házak 99%-a téglaborítású, a kert nagy és zöld, sok utca macskaköves, a város szélén ott vannak a csatornák, az eső esik, és mindenki biciklizik.. Esőben!! Hát bolond egy népség ez a belga! Az alumínium gyár érdekes volt, gyakorlatilag konyha módszerekkel készítik a nekünk szállított lemeztekercseket. A konyhai módszer jelen esetben annyit tesz, hogy egy nagy üstben összefőzik az alapanyagokat, fűszerezik többféle adalékanyaggal, ha kész az alaplé, akkor formába öntik, és hagyják hogy hasáb alakúra megszilárduljon. Majd ezután, csak hogy a konyhánál maradjunk, úgy nyújtják laposra, mint régen otthon a tésztát. Csakhogy itt a végén egy 1 méter vastag, 4 méter hosszú hasábból egy 3 mm vastag,és kb. 2km hosszú feltekercselt alumíniumlemezt kapnak. Egyébként nem egy tiszta üzem az öntöde, minden fekete és ragad a gyártásnál használt olaj gőzétől. A tésztanyújtó részleg már eggyel tisztább, de nem szívesen dolgoznék itt sem. De egyébként rendesek voltak a helyiek, elmeséltek a gyártással kapcsoltban mindent, egészen a bauxit bányászásától a tésztanyújtásig. Este a program a közeli Antwerpenben folytatódott városnézéssel, vacsorával, belga kiskocsmával. A városnézés alatt újra egy érdekességgel lettem gazdagabb. A főtér közepén egy szobor, ami egy férfit, Brodót ábrázolja, amint épp egy levágott kézfejet hajít a tengerbe. A wikipedia szerint egy gonosz óriás, Antogoon lakott itt, akit Brodo zavart el, levágta le a kézfejét és bedobta az a tengerbe. Az idegenvezetőnk szerint pedig Brodó vámot szedett a hajósoktól, és aki nem fizetett, annak vágta le a kezét és dobta el. Na a legendák  már csak ilyenek, van eki ezt mondja, van aki azt.. De a kézdobás biztos, és ebből származik a város neve is, merthogy németül a „kéz dobás” => „Hand werpen” =>ami rövid csak Ant werpen !!! Mik vannak?! A német sörös kollegákkal már előre készültünk a vacsorára és a hozzá rendelt jó kis belga sörökre. Volt is nagy meglepetés, amikor megérkeztünk a vacsora helyére, egy olasz étterembe, és azonnal hozták is ki a borlapot, tele olasz borokkal. De kérlelhetetlenek voltunk, borlapot visszaküldtük, és kikértük azt a kevés fajta sört, ami egy antwerpeni olasz étteremben van. Különösen furcsa volt az 1L es korsók után hogy itt 0,2-0,33L-es poharakban hozták a sört. Szegény pincér szaladgált is rendesen, mert a kis pohárnak meg van az a rossz természete, hogy hamar kiürül.:)) Továbbá számomra kellemes pontja volt még az Antwerpeni látogatásunknak, az utazáshoz kapott fekete 12hengeres A8-as, hosszított padlólemezzel, ami gyakorlatban annyit tett, hogy amikor beültem jobb hátulra, még mindig volt 15cm a térdem és az előttem lévő ülés háttámlája között, és nem szorongott az előttem ülő sem, sőt… Talán ez az egyik legnagyobb Audi, de így is csak négy személyes, hátul középen egy könyöktámasz van, tele gombokkal, tekerőkkel,kijelzőkkel, csak hogy kényelmes legyen az utazás. Így amikor a hosszú út alatt (Ingolstadt-Duffel kb. 720km) elfáradtam, kikapcsoltam az előttem lévő ülés háttámláján lévő tv-t, fekvő állásba tettem a fotelemet a külön ezzel célra kijelölt gombbal, bekapcsoltam az ülés masszírozási funkcióját és az ülésszellőztetést, és már jött is az ellazulás. Összegzésként céges tanulmányi úton lenni jó dolog.. :)

 

Jó hétvégét mindenkinek, remélem mihamarabb jelentkezem az újabb élményekkel!

Ellák

 

További képek a májusfákról..

12.jpg

11.jpg

10.jpg

09.jpg

Figyelitek alul a szakképzett faállítókat?? traktor tolólapján állva ketten ügyeskednek valamit összehozni..  :)

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ellak.blog.hu/api/trackback/id/tr414462927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Heszter 2012.05.18. 17:28:42

Belgiumban is majus 2. Vasarnapja az anyak napja...engem is meglepett epp a heten..maskulonben ezt a sparga fozest azert kiprobalom. Kedvet kaptam.:)
süti beállítások módosítása